![]() |
![]() |
Az ûrlap segítségével adatokat továbbíthatunk. Az ûrlap kitöltése önmagában nem elegendõ, az adott szerveren egy programnak (többnyire cgi-script -nek) kell kezelnie a kitöltött ûrlapot. Ezen ok miatt itt csak arról lesz szó, hogy hogyan lehet kitölteni egy ûrlapot, használni valaki csak akkor tudja, ha gépének rendszergazdájával konzultál.
Az
ûrlapot a <form>
és a </form> TAG-ek
közé tesszük. Elsõként tisztáznunk kell
a módszert - ez a method paraméter (
method = módszer) - ahogy a szerver
kezeli az ûrlapot. A módszereknél a leggyakoribb forma
a post (
post = postázás), az action
paraméter (
action = akció) azt a programot
jelzi, amelyik az ûrlapot fogja feldolgozi. A probléma az szokott
lenni, hogy ilyen programok elhelyezésére legtöbb helyen
csak a rendszergazda jogosult. Ezen két szerverspecifikus dologgal
bõvebben nem foglalkozunk, helyette sorra vesszük a szerverfüggetlen
lehetõségeket. Az ûrlapunknak nevet is tudunk adni a name
paraméterrel (
name = név).
Adatbeviteli mezõk, nyomógombok:
Elõször is
kezdjük a legegyszerûbbel: az adatbeviteli mezõvel. A minden
ilyen ûrlapot alkotó elem TAG-je mindig a a <form>
és </form> TAG-ek
közé kerül, így alkotva egy egységes ûrlapot.
Az adatbeviteli mezõnél a következõ TAG-et kell
beírnunk: <input>
( input
= bemenet). A mezõnek megadhatjuk a nevét, a name
paraméterrel, és a hosszát a size paraméterrel
(
name
= név; size = méret). A méretnél
számokat írunk be értéknek, mellyel azt jelezzük,
hogy hány karakternyi helyet foglal el a beviteli mezõ. A beviteli
mezõ - mint ahogy azt megszokhattuk az interneten való regisztrációkkor,
bejelentkezésekkor - két féle lehet, lehet olyan, amibe
szöveget íunk, és olyan amibe a jelszót szoktuk
írni (itt a begépelt szöveg betûi helyett * karakterek
jelennek meg a beviteli mezõben). Erre a funkcióra szolgál
a type nevû paraméter (
type = tipus). Értéke hatféle
lehet, ezekbõl kettõ: a text és
a password (
text = szöveg; password
= jelszó).
Az
<input> TAG-et nem csak
beviteli mezõ létrehozására használjuk,
hanem ha a type paramétert pl. submit
-re állítjuk (
submit = benyújt), akkor ez létrehozza
az ûrlap elküldéséhez szükséges nyomógombot.
A gomb feliratát a value paraméterrel állíthatjuk
be (
value = érték). Ha a type
értéke reset (
reset = visszaállít), akkor
az is egy nyomógombot hoz létre, viszont ennek az a funkciója,
hogy az összes ûrlapon kitöltött/kitöltetlen mezõt
visszaállítja alapértelmezetbe.
A value paramétert az adatbeviteli mezõben is használhatjuk. Ha valamilyen szöveget állítunk be, akkor abban az adatbeviteli mezõben meg fog jelenni az általunk beírt szöveg, mint alapértelmezett. Tehát, ha használjuk a reset gomb funkcióját, akkor a törlés ennek a szövegnek a kiirását is eredményezi az adott mezõben.
Be
tudjuk állítani azt is, hogy mennyi karaktert engedünk
meg egy adatbeviteli mezõben. Erre használjuk a maxlength
paramétert (
maxlength = maximal length = legnagyobb hossz).
<form
name="urlap1" method="post" action=""> Neved: <input type="text" name="szmezo" size="10" maxlength="25"><br> Jelszód:<input type="password" name="jmezo" size="8" maxlength="15"><br> Születési éved :<input type="text" name="szev" size="4" value="19" maxlength="4"><br> <input type="submit" value="Elküld"> <input type="reset" value="Töröl"> </form> |
![]() |
"Választó"-listák:
Még mindig az <input>
TAG segítségével hozzuk létre az ilyen listákat.
Az elõbb már volt említve a type paraméter
négy fajta értéke. Most lesz tárgyalva a még
megmaradt két érték. Tehát két fajta választási
listáról beszélhetünk: az egyik az amikor csak egy
választási lehetõségünk van, a másik
amikor többet is kiválaszthatunk a listából. Kezdjük
azzal a választási listával, amelyiknél többet
is kiválaszthatunk. Ilyenkor a type paraméternek
a checkbox értéket adjuk (
checkbox = jelölõnégyzet).
Ha azt szeretnénk, hogy a kis négyzet, ami ilyenkor megjelenik
már elõre kipipálva legyen akkor a checked
paramétert is be kell írnunk (
checked = kijelõlve). Ha az elküldõrendszer
mükõdik, akkor ilyenkor a TAG name és
a value paraméterek értékét küldi
el. Nézzük a következõ példát:
<form
name="urlap2" method="post" action=""> <p> Milyen programozási nyelvet tanultál ? </p> <p><input type="checkbox" name="Pascal" value="tanult"> Pascal -t </p> <p><input type="checkbox" name="C++" value="tanult"> C++ -t </p> <p><input type="checkbox" name="PHP" value="tanult"> PHP -t </p> <p><input type="checkbox" name="Egyeb" value="tanult" checked> Egyebet </p> <input type="submit" value="Elküld"> <input type="reset" value="Töröl"> </form> |
![]() |
Az elküldés irányító program csak azokat az adatokat fogja elküldeni, amelyeket kiválasztottunk. Így ha kiválasztjuk pl. az elsõt és a másodikat, akkor a küldõprogram ezt fogja elküldeni: Pascal=tanult C++=tanult.
A
második fajta választási lista az, amelyiknél
több választási lehetõség közül
csak egyet tudunk kiválasztani. Ilyenkor a type paraméter
értéke radio lesz (
radio = rádió). Ilyenkor
egy kis kör jelenik meg, amelyet ha kiválasztunk egy pötty
tölt ki. Ha ilyen listát készítünk, fontos,
hogy az egy témakörbe tartozó lehetõségetnek
ugyanaz legyen a name paraméter értékük.
Itt is alkalmazható a checked paraméter, amely
ugyanolyan funkcióval bír, mint az elõbbi listafajtánál.
<form
name="urlap2" method="post" action=""> <p>
Ki írta A Gyûrûk Ura címû
könyvet? </p> |
![]() |
Szövegdoboz:
Ha nagyobb szöveget szeretnénk bevinni, akkor az <input>
TAG helyett a <textarea> </textarea>
TAG-párt kell használnuk, itt is megadhatjuk a szövegdoboz
nevét, a name paraméterrel. Tisztáznunk
kell a szövegdoboz méretét. Eszerint meg kell határoznunk
hogy a szövegdoboz hány sornyi ill hány oszlopnyi helyet
foglal el. A sorok számát a rows nevû
paraméterrel, az oszlopokét a cols -al adjuk
meg (
rows = sorok; cols = columns
= oszlopok). Amit a záró TAG elé írunk, az
meg fog jelenni a szövegdobozban.
<form
name="urlap3" method="post" action=""> Ez itt egy szövegdoboz: <textarea name="szdoboz" cols="28" rows="6"> Ez már a szövegdobozba kerül </textarea> </form> |
![]() |
Listák:
Létre tudunk hozni ilyen listát, ha a <select>
</select> TAG-párt használjuk (
select = kiválasztás). Ez
a TAG-pár közé helyezzük el a lista elemeket külön-külön.
Erre használjuk az <option>
TAG-et, mögéje írjuk a listában szereplõ
elemet. Elõre maghatározhatjuk, hogy az opciók közül
melyik jelenjen meg a képernyõn alaphelyzetben (melyik legyen
kiválasztva). Ha nem írunk be semmit, akkor az elsõ fog
megjelenni. Amelyiket szeretnénk, hogy a kiválasztott legyen,
annak a TAG-jének paramétereként beírjuk a selected
-et (
selected = kiválasztott). Ha nem
írunk be semmilyen méretet sem, akkor a lista úgy fog
megjelenni, mint egy legördülõ menü, de választhatunk
méretet is a listának a size paraméterrel
(
size
= méret). Ha pl. a size értéke
2, akkor a listán két elemet láthatunk
mindig, a többit a mellette levõ nyilakkal tekinthetjük meg,
ill választhatjuk ki. Ha azt szeretnénk, hoogy a listában
több elemet is ki lehessen választani, akkor a <select>
TAG - be be kell írni a multiple paramétert
(
multiple
= többszörös). A többszörös választást
úgy érhetjük el, ha az egeret az egyik elemnél lenyomjuk,
és a listában le- vagy fel mozogva rajtahagyjuk majd elengedjük
az egér bal gombját.Esteleg, ha nem egymásmelleti elemeket
szeretnénk kiválasztani, akkor a CTRL billentyût lenyomva,
kattintunk azokra az elemekre, amelyeket ki szeretnénk választani.
<form
name="urlap4" method="post" action=""> Ez egy lista: <select name="lista"> <option> Elsõ elem <option> 2. elem <option selected> 3. elem <option> 4. elem</selection> </form> |
![]() |
|
<form
name="urlap5" method="post" action=""> Ez egy lista: <select name="lista" multiple size="2"> <option> Elsõ elem <option> 2. elem <option selected> 3. elem <option> 4. elem</selection> </form> |
![]() |
|
|